Tények és gondolatok a PISA-felmérésről

Minket is elértek a legutóbbi PISA-felmérés eredményei. A csökkenő pontszámok következményeként a magyar oktatás évről-évre egyre kevesebb megbecsülést élvez, a közoktatást elhagyó gyermekek sajnos egyre kevésbé lesznek életképesek mint európai kortársaik.

A PISA-felmérés lényege

Kép forrása: http://www.ea.org.nz/wp-content/uploads/2010/10/rating.jpg

Kép forrása

A PISA egy betűszó, a „Programme for International Student Assessment” (magyarul „A nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”) rövidítése. Tulajdonképpen egy hosszútávú felméréssorozatról van szó, amit az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) indított útjára még a ’90-es évek végén. Három évente vizsgálják a 15 éves tanulók képességeit, ezeknek a diákoknak a beiskolázási aránya ugyanis még megközelíti a 100%-ot. A magyar diákok tavaly már a hatodik alkalommal töltötték ki az írásos tesztet.

A felmérés a szövegértés, a természettudományok és a matematika területeihez kapcsolódó képességeket méri, minden egyes alkalommal más műveltségterület kap nagyobb hangsúlyt. A mindennapi életben felhasználható tudást mérik, vagyis arra kíváncsiak, hogy a tanulók mennyire tudják alkalmazni az iskolában megszerzett tudásukat egy átlagostól eltérő szituációban.

Egy kérdőív segítségével a családi háttérről, a műveltségi területekhez kapcsolódó attitűdről, amibícióikól is gyűjtenek adatokat, ennek köszönhetően több kontextusban is értelmezhetővé válnak az eredmények.

Minden országban legalább 150, véletlenszerűen kiválasztott iskolában kell elvégezni a mérést.  A programban részt vevő iskolákból véletlenszerűen választanak ki 35 tanulót, így minden országban és államban minimum 5250 gyermek adatait dolgozzák fel.

A minták feldolgozásakor komoly kihívást jelent a kultúrális és civilizációs sokféleség, valamint annak a ténynek a figyelembe vétele, hogy a különféle civilizációs közegből érkező tanulók, eltérő esélyekkel indulnak. Az esetleges torzító tényezők kivédése érdekében komoly munka áll a feladatlapok összeállítása mögött. A feladatoknak csak egy részét állítják össze a nemzetközi konzorcium tagjai, a többi feladatot minden ország saját maga írja meg és küldi be a központba. Az éles vizsgálatot próbamérések és kisebb-nagyobb tesztek előzik meg. További információkat itt olvashatsz a PISA-felmérésről.

Fókuszban a magyar eredmények

Kép forrása: https://www.google.hu/url?sa=i&rct=j&q=&esrc=s&source=images&cd=&cad=rja&uact=8&ved=0ahUKEwiAtaz8n_jQAhUF2hoKHfZxCEEQjRwIBw&url=http%3A%2F%2Farchief.wereldomroep.nl%2Fenglish%2Farticle%2Fannual-test-dutch-school-children-starts&bvm=bv.142059868,d.d2s&psig=AFQjCNFuWale7mHZGjYaCQy-7yIUx6SVhA&ust=1481961615043265

Kép forrása

A fő mérésről minden esetben nemzetközi és nemzeti jelentés készül. A 2015-ös felmérés magyar eredményei az Oktatási Hivatal december 6-i sajtótájékoztatóján kerültek ki a nyilvánosság elé. Ezt követően, valamilyen formában szinte minden nagyobb lap megnyilvánult az ügyben. Elsőként a sajtóból közvetlenül leszűrhető információkat, lehetséges  következtetéseket gyűjtöttük össze. (A 444., az Index , a Magyar Nemzet Online és a hvg cikkeiből szemezgettünk, a jelentés teljes terjedelmében itt olvasható.)

Pontszámok

Nézzük elsőként a magyar pontszámokat az OECD átlagok fényében, illetve az elmozdulást a 2012-es eredményekhez képest.

Tudományterület Elért pontszám OECD átlag 2012-es eredményekhez képest
Természettudományok 477 493 -17
Szövegértés 470 493 -18
Matematika 477 490 változatlan

Az országok átlagosan 1 pontot rontottak a legutóbbi mérés eredményeihez képest, nálunk ez a változás sokkal drámaibb és sajnos ezzel még messzebb kerültünk az OECD-átlagtól.

Évente több mint 17 ezer olyan gyerek kerül ki a rendszerből, akik a tanuláshoz és munkához szükséges minimális tudással sem rendelkeznek. Ha a trend nem változik, évente 25 ezer funkcionális analfabéta hagyja majd el a középiskolákat.

Nemzetközi pozícionáltság

Az eredményeink nemzetközi viszonylatban nem túl fényesek:

  • 2006 óta folyamatosan romlik a természettudományos kompetencia, sajnos az esés mértékét tekintve világelsők vagyunk.
  • 2009 óta folyamatosan romlik a magyar diákok szövegértése, ráadásul a rosszul teljesítők eredményei lesznek egyre rosszabbak.
  • A hazai gimnazisták világszinten az élvonalban, a szakiskolások viszont a perui iskolások szintjén vannak.
  • Keveset költünk a gyerekek oktatására, nálunk már csak Mexikó, Törökország, és Chile áldoz kevesebbet.
  • A többi országhoz mérten az alsó negyedben vagyunk.

Iskolákkal kapcsolatos következtetések

Az eredményekből a magyar iskolákra és az iskolavezetésre nézve az alábbi következtetéseket lehet levonni:

  • Az iskola határozza meg, hogy miként teljesít a diák.
  • Az iskola nem képes csillapítani a gazdasági szempontból előnyös és hátrányos diákok közti különbségeket. Minden korábbi évnél jobban korrelál a szociális háttér az elért eredményekkel.
  • Nagyon keveset költünk oktatásra.

Különböző megnyilvánulások

Fontos kiemelnünk, hogy az alábbi vélemények nem a mi álláspontunkat tükrözik, csupán be szerettük volna mutatni, miként reagálnak ma az érintettek a felmérés eredményeire.

MSZOE (Magyarárszági Szülők Országos Egyesülete)

  • Azok a pedagógusok a felelősek, akik nem tudják megtanítani a gyermekeinket írni, olvasni, számolni a 8. évfolyam végére.
  • A Nemzeti Alaptanterv újragondolásáig “szüneteltetni kell” a PISA mérésekben való részvételt. Nemzetközileg is lejáratják a magyar gyerekeket a frissen publikált PISA-teszt eredményei.

Oktatáspolitika

Nagyon érdekes először azokat a megnyilvánulásokat számba venni, melyek az okok feltárására vonatkoznak:

Nem megfelelő a teszt / a feladatok

  • A PISA-teszt egy abszolút skálán méri a 15 éveseket.
  • Szokatlanok a magyar diákoknak a digitális tesztek és néhány feladattípus.
  • A megoldás az lenne, hogy olyan feladatok domináljanak a tanórán, amelyek a gyakorlati alkalmazást segítik.

Nem megfelelő a magyar oktatási rendszer

  • A magyar oktatási rendszer sosem lesz olyan, de nem is kell, hogy olyan legyen, mint, mondjuk, néhány tengerentúli országé, amely ebben a versenyben látványos eredményt ért el.
  • A PISA-feladatok nagyon érdekesek, látványosak, de elég távol esnek attól a klasszikus műveltségideáltól, amely a magyar közoktatás rendszerét hagyományosan jellemzi.
  • Ha nem szerepel a tananyagban az a fajta megközelítés, amit a PISA mér, akkor ezeket a kompetenciákat nehéz tanítani.

Magyarország hátrányos helyzetű ország

  • Magyarország szegényebb ország, mint azok, akik jól teljesítettek.
  • A rossz eredmény nemcsak oktatási probléma, hanem össztársadalmi, szociális, egészségügyi, településpolitikai kérdés is.

A tanárok felelősek

  • A tanároknak jobban oda kellett volna tenniük magukat.
  • Ez az eremény a tanárokról szól. Nem a miniszter és az államtitkár áll a katedrán, nem az ő hibájuk.
  • A kormány megadta a megfelelő keretrendszert, de megtölteni tartalommal a tanároknak kellene.

Ezt követően nézzük azokat a megnyilvánulásokat, melyek szerint nincs észlelhető probléma ma Magyarországon, nem is érdemes változtatni:

  • A jobb tankönyvektől nem lesznek okosabbak a gyerekek.
  • A kormány az uniós átlagnál többet költ az oktatásra.
  • Máshol sem lettek jók az eredmények.
  • Finnországban is 15 ponttal estek az átlagpontszámok.
  • A matematika eredményeink legalább stagnálnak.

Természetesen azokat a hozzászólásokat is összegyűjtöttük, melyek egy hatékonyabban működő közoktatásra keresik a megoldást és változást szeretnének. Sajnos ezekből volt a legkevesebb:

  • Az oktatás tartalmán és módszertanán kell változtatni.
  • Kb. egy évtized kell, hogy beérjenek a reformok.
  • 35 országból 28-adikak vagyunk az oktatási eredményeinket tekintve, az egy főre jutó GDP eredményeink alapján pedig a 31-edikek. Le kellene ülni a tanárokkal és a munkaadókkal beszélgetni.

Tanárok / oktatási szakemberek

Azok a pedagógusok és szakemberek, akik közvetlen kapcsolatban állnak az iskolákkal, a következőket nyilatkozták:

  • Nincs önállóságuk.
  • A NAT és a Kerettanterv túl részletes, és nem engedi, hogy a gyermekek képességeinek fejlesztésével foglalkozzanak.
  • Nincs mód a személyre szabott bánásmód gyakorlására.
  • Az egyentankönyvek (melyek nagy része rossz) bevezetése is rontott a helyzeten.
  • Magyarországon egyáltalán nem terjedt el a társadalomorientált természettudományi nevelés gyakorlata, holott már a ‘80-as évek óta terjed el a világban. Ehhez teljesen új programok és tantervek kellenének.
  • A szakiskolák tanulóinak alig vannak közismereti óráik.
  • Nem az a lényeg, hogy mennyit kell magolni, hanem az elsajátított ismeretek közül mennyit tudnak majd hasznosítani.
  • A gyerekek ma kis motivációval tanulnak, nem szeretnek iskolába járni. Nem látják értelmét a tanulásnak, ezért nem is csinálják szívesen.
  • Nem a tananyagot kell csökkenteni, radikális változtatásokra van szükség.
  • Egy iskola anyagi helyzete nem függ össze a teljesítményével.

Jövővel kapcsolatos elképzelések

Eddig az alábbi javaslatok és tervek kerültek nyilvánosság elé.

  • Januárban ül össze a köznevelési kerekasztal megvitatni az eredményeket.
  • Megújul a NAT, javaslatokat is kidolgoznak, melyek érintik a pedagógusképzést és továbbképzést, valamint módszertani fejlesztéseket is tartalmaznak.
  • Pedagógus béremelést terveznek.

Az okok feltárása és a lehetséges következmények előrevetítése azóta is folyamatosan zajlik,  továbbra is figyelemmel kísérjük az érintettek véleményét és a különféle médiumokban tett megnyilvánulásaikat.

A közoktatás célja

Mindenki érzi, hogy a közoktatásban valami nagyon elcsúszik, holott a célok tiszták és világosak. Néhány fontos gondolatot szó szerint idézünk a 2011-es köznevelési törvényből:

“Célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén…”

“Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.”

“A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja.”

“A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése…”

Ma, 2016. decemberében nem az a legfontosabb információ számunkra, hogy az elmúlt három évben pontosan hány ponttal kerültünk messzebb az OECD átlagtól. Ennél sokkal lényegesebb az, hogy sajnos a közoktatás, mint állami szinten vezérelt, közszolgálati küldetés, nem tudja elérni a céljait.

Vajon miért? Rosszul fogalmazták meg a célokat? Nem megfelelő eszközöket használnak? Nem a megfelelő emberek szerepelnek a rendszerben? És egyáltalán, mi a helyzet a hatékonyság nyomonkövetésével és a minőségbiztosítással?

Oktatási szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy ha a jelenlegi helyzet nem változik, annak beláthatatlan következményei lesznek.

Beletörődni vagy elmenekülni?

Kép forrása: http://www.latrobe.edu.au/events/event-images/education-event.jpg

Kép forrása

Furcsa, szorongató érzések fognak el akkor, amikor a hanyatló magyar oktatás kerül szóba. Talán azért, mert kisiskolás éveimben olyan sokszor hallottam, hogy Magyarország oktatási rendszere kiváló. Egyedülálló a világon. Érezzem kivételes helyzetben magam azért, mert magyarnak születtem és ezt a patinás, Kárpát-medencei iskolapadot koptathatom. Felvételt nyertem az egyik legnevesebb fővárosi egyetemre? Veregessem meg a vállam, hiszen egyenes út vezet a sikeres, boldog és megbecsüléssel teli élethez.

Azóta gyermekem született, akiről gondoskodom. Olyan környezetben nevelem, ahol önmaga lehet. Támogatom. A leendő iskolája felé is magas elvárásokat támasztok és minimális kompromisszumokat vagyok csak hajlandó megkötni. Egyszerűen nem tudok értelmezni egy olyan rendszert, ami napi 8 órát vesz el a gyermekem életéből és cserébe értékét vesztett, nem konvertálható, lexikális tudást biztosít.

A beletörődés nem nekem való. A menekülés helyett inkább az értékteremtés mellett köteleztem el magam és útjára indítottuk a Spektrum-Projektet.

A Spektrum változtat!

Kép forrása: http://i.huffpost.com/gen/1111708/images/o-LIFE-LESSONS-KIDS-CHILDREN-RULES-facebook.jpg

Kép forrása

Céljaink világosak, és biztosak vagyunk abban, hogy ezeket kellő kitartással, kemény munkával, valamint a megfelelő eszközök és emberek segítségével megvalósítjuk.

Célunk, hogy gyermekeink:

  • Nyitottak maradjanak.
  • Meg akarják ismerni saját személyiségüket.
  • Megismerjék saját személyiségüket.
  • Legyenek rövid-és hosszú távú céljaik.
  • Elérhető, de kihívásokkal teli célokat tűzzenek ki maguk elé.
  • Elsajátítsák az önmotiváció képességét.
  • Mindent megtegyenek céljaik megvalósítása érdekében.
  • Magabiztosak legyenek, és álljanak ki önmagukért.
  • Segítőkészek legyenek. Olyanok, akik nem hagyják cserben embertársaikat.
  • Vállaljanak felelősséget saját viselkedésükért.
  • Logikusan és divergensen gondolkodjanak.
  • Nem a problémákra, hanem azok megoldására koncentrálnjanak.
  • Fejlett kritikai érzékkel és vitakultúrával rendelkezzenek.
  • Képesek legyenek csapatban együttműködni.
  • Megszerzett tudásukat adaptív módon, többféle kontextusban használják fel.
  • Természetessé, és örömteli tevékenységgé váljon számukra a mindennapos tanulás.

A fenti célok elérése érdekében olyan programokat hozunk létre, amelyek végigkísérik a gyermekek fejlődését és teljes mértékben igazodnak a testi és lelki változásaikhoz.

Kiváló pedagógusokkal dolgozunk együtt, és olyan tereket alakítunk ki, melyben a gyerekek személyisége egyéni mértékben és tempóban fejlődhet.

1-19 éves korig különböző, rugalmas konstrukcióban igénybe vehető megoldásokat kínálunk.

Csatlakozz a facebook-közösségünkhöz!

  • Ha szülőként úgy érzed, a gyermekednek a mi tanulócsoportjaink egyikében van a helye. Ne maradj le a beiratkozással kapcsolatos információkról!
  • Ha pedagógusként vagy szülőként szívesen részt vennél a 2017-ben induló tanfolyamainkon, beszélgetéseinken.
  • Ha pedagógusként úgy érzed, közénk tartozol. Ne maradj le az álláshirdetéseinkről!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *