Minket is elértek a legutóbbi PISA-felmérés eredményei. A csökkenő pontszámok következményeként a magyar oktatás évről-évre egyre kevesebb megbecsülést élvez, a közoktatást elhagyó gyermekek sajnos egyre kevésbé lesznek életképesek mint európai kortársaik.
A PISA-felmérés lényege
Kép forrása
A PISA egy betűszó, a „Programme for International Student Assessment” (magyarul „A nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”) rövidítése. Tulajdonképpen egy hosszútávú felméréssorozatról van szó, amit az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) indított útjára még a ’90-es évek végén. Három évente vizsgálják a 15 éves tanulók képességeit, ezeknek a diákoknak a beiskolázási aránya ugyanis még megközelíti a 100%-ot. A magyar diákok tavaly már a hatodik alkalommal töltötték ki az írásos tesztet.
A felmérés a szövegértés, a természettudományok és a matematika területeihez kapcsolódó képességeket méri, minden egyes alkalommal más műveltségterület kap nagyobb hangsúlyt. A mindennapi életben felhasználható tudást mérik, vagyis arra kíváncsiak, hogy a tanulók mennyire tudják alkalmazni az iskolában megszerzett tudásukat egy átlagostól eltérő szituációban.
Egy kérdőív segítségével a családi háttérről, a műveltségi területekhez kapcsolódó attitűdről, amibícióikól is gyűjtenek adatokat, ennek köszönhetően több kontextusban is értelmezhetővé válnak az eredmények.
Minden országban legalább 150, véletlenszerűen kiválasztott iskolában kell elvégezni a mérést. A programban részt vevő iskolákból véletlenszerűen választanak ki 35 tanulót, így minden országban és államban minimum 5250 gyermek adatait dolgozzák fel.
A minták feldolgozásakor komoly kihívást jelent a kultúrális és civilizációs sokféleség, valamint annak a ténynek a figyelembe vétele, hogy a különféle civilizációs közegből érkező tanulók, eltérő esélyekkel indulnak. Az esetleges torzító tényezők kivédése érdekében komoly munka áll a feladatlapok összeállítása mögött. A feladatoknak csak egy részét állítják össze a nemzetközi konzorcium tagjai, a többi feladatot minden ország saját maga írja meg és küldi be a központba. Az éles vizsgálatot próbamérések és kisebb-nagyobb tesztek előzik meg. További információkat itt olvashatsz a PISA-felmérésről.
Fókuszban a magyar eredmények
A fő mérésről minden esetben nemzetközi és nemzeti jelentés készül. A 2015-ös felmérés magyar eredményei az Oktatási Hivatal december 6-i sajtótájékoztatóján kerültek ki a nyilvánosság elé. Ezt követően, valamilyen formában szinte minden nagyobb lap megnyilvánult az ügyben. Elsőként a sajtóból közvetlenül leszűrhető információkat, lehetséges következtetéseket gyűjtöttük össze. (A 444., az Index , a Magyar Nemzet Online és a hvg cikkeiből szemezgettünk, a jelentés teljes terjedelmében itt olvasható.)
Pontszámok
Nézzük elsőként a magyar pontszámokat az OECD átlagok fényében, illetve az elmozdulást a 2012-es eredményekhez képest.
| Tudományterület | Elért pontszám | OECD átlag | 2012-es eredményekhez képest |
| Természettudományok | 477 | 493 | -17 |
| Szövegértés | 470 | 493 | -18 |
| Matematika | 477 | 490 | változatlan |
Az országok átlagosan 1 pontot rontottak a legutóbbi mérés eredményeihez képest, nálunk ez a változás sokkal drámaibb és sajnos ezzel még messzebb kerültünk az OECD-átlagtól.
Évente több mint 17 ezer olyan gyerek kerül ki a rendszerből, akik a tanuláshoz és munkához szükséges minimális tudással sem rendelkeznek. Ha a trend nem változik, évente 25 ezer funkcionális analfabéta hagyja majd el a középiskolákat.
Nemzetközi pozícionáltság
Az eredményeink nemzetközi viszonylatban nem túl fényesek:
- 2006 óta folyamatosan romlik a természettudományos kompetencia, sajnos az esés mértékét tekintve világelsők vagyunk.
- 2009 óta folyamatosan romlik a magyar diákok szövegértése, ráadásul a rosszul teljesítők eredményei lesznek egyre rosszabbak.
- A hazai gimnazisták világszinten az élvonalban, a szakiskolások viszont a perui iskolások szintjén vannak.
- Keveset költünk a gyerekek oktatására, nálunk már csak Mexikó, Törökország, és Chile áldoz kevesebbet.
- A többi országhoz mérten az alsó negyedben vagyunk.
Iskolákkal kapcsolatos következtetések
Az eredményekből a magyar iskolákra és az iskolavezetésre nézve az alábbi következtetéseket lehet levonni:
- Az iskola határozza meg, hogy miként teljesít a diák.
- Az iskola nem képes csillapítani a gazdasági szempontból előnyös és hátrányos diákok közti különbségeket. Minden korábbi évnél jobban korrelál a szociális háttér az elért eredményekkel.
- Nagyon keveset költünk oktatásra.
Különböző megnyilvánulások
Fontos kiemelnünk, hogy az alábbi vélemények nem a mi álláspontunkat tükrözik, csupán be szerettük volna mutatni, miként reagálnak ma az érintettek a felmérés eredményeire.
MSZOE (Magyarárszági Szülők Országos Egyesülete)
- Azok a pedagógusok a felelősek, akik nem tudják megtanítani a gyermekeinket írni, olvasni, számolni a 8. évfolyam végére.
- A Nemzeti Alaptanterv újragondolásáig “szüneteltetni kell” a PISA mérésekben való részvételt. Nemzetközileg is lejáratják a magyar gyerekeket a frissen publikált PISA-teszt eredményei.
Oktatáspolitika
Nagyon érdekes először azokat a megnyilvánulásokat számba venni, melyek az okok feltárására vonatkoznak:
Nem megfelelő a teszt / a feladatok
- A PISA-teszt egy abszolút skálán méri a 15 éveseket.
- Szokatlanok a magyar diákoknak a digitális tesztek és néhány feladattípus.
- A megoldás az lenne, hogy olyan feladatok domináljanak a tanórán, amelyek a gyakorlati alkalmazást segítik.
Nem megfelelő a magyar oktatási rendszer
- A magyar oktatási rendszer sosem lesz olyan, de nem is kell, hogy olyan legyen, mint, mondjuk, néhány tengerentúli országé, amely ebben a versenyben látványos eredményt ért el.
- A PISA-feladatok nagyon érdekesek, látványosak, de elég távol esnek attól a klasszikus műveltségideáltól, amely a magyar közoktatás rendszerét hagyományosan jellemzi.
- Ha nem szerepel a tananyagban az a fajta megközelítés, amit a PISA mér, akkor ezeket a kompetenciákat nehéz tanítani.
Magyarország hátrányos helyzetű ország
- Magyarország szegényebb ország, mint azok, akik jól teljesítettek.
- A rossz eredmény nemcsak oktatási probléma, hanem össztársadalmi, szociális, egészségügyi, településpolitikai kérdés is.
A tanárok felelősek
- A tanároknak jobban oda kellett volna tenniük magukat.
- Ez az eremény a tanárokról szól. Nem a miniszter és az államtitkár áll a katedrán, nem az ő hibájuk.
- A kormány megadta a megfelelő keretrendszert, de megtölteni tartalommal a tanároknak kellene.
Ezt követően nézzük azokat a megnyilvánulásokat, melyek szerint nincs észlelhető probléma ma Magyarországon, nem is érdemes változtatni:
- A jobb tankönyvektől nem lesznek okosabbak a gyerekek.
- A kormány az uniós átlagnál többet költ az oktatásra.
- Máshol sem lettek jók az eredmények.
- Finnországban is 15 ponttal estek az átlagpontszámok.
- A matematika eredményeink legalább stagnálnak.
Természetesen azokat a hozzászólásokat is összegyűjtöttük, melyek egy hatékonyabban működő közoktatásra keresik a megoldást és változást szeretnének. Sajnos ezekből volt a legkevesebb:
- Az oktatás tartalmán és módszertanán kell változtatni.
- Kb. egy évtized kell, hogy beérjenek a reformok.
- 35 országból 28-adikak vagyunk az oktatási eredményeinket tekintve, az egy főre jutó GDP eredményeink alapján pedig a 31-edikek. Le kellene ülni a tanárokkal és a munkaadókkal beszélgetni.
Tanárok / oktatási szakemberek
Azok a pedagógusok és szakemberek, akik közvetlen kapcsolatban állnak az iskolákkal, a következőket nyilatkozták:
- Nincs önállóságuk.
- A NAT és a Kerettanterv túl részletes, és nem engedi, hogy a gyermekek képességeinek fejlesztésével foglalkozzanak.
- Nincs mód a személyre szabott bánásmód gyakorlására.
- Az egyentankönyvek (melyek nagy része rossz) bevezetése is rontott a helyzeten.
- Magyarországon egyáltalán nem terjedt el a társadalomorientált természettudományi nevelés gyakorlata, holott már a ‘80-as évek óta terjed el a világban. Ehhez teljesen új programok és tantervek kellenének.
- A szakiskolák tanulóinak alig vannak közismereti óráik.
- Nem az a lényeg, hogy mennyit kell magolni, hanem az elsajátított ismeretek közül mennyit tudnak majd hasznosítani.
- A gyerekek ma kis motivációval tanulnak, nem szeretnek iskolába járni. Nem látják értelmét a tanulásnak, ezért nem is csinálják szívesen.
- Nem a tananyagot kell csökkenteni, radikális változtatásokra van szükség.
- Egy iskola anyagi helyzete nem függ össze a teljesítményével.
Jövővel kapcsolatos elképzelések
Eddig az alábbi javaslatok és tervek kerültek nyilvánosság elé.
- Januárban ül össze a köznevelési kerekasztal megvitatni az eredményeket.
- Megújul a NAT, javaslatokat is kidolgoznak, melyek érintik a pedagógusképzést és továbbképzést, valamint módszertani fejlesztéseket is tartalmaznak.
- Pedagógus béremelést terveznek.
Az okok feltárása és a lehetséges következmények előrevetítése azóta is folyamatosan zajlik, továbbra is figyelemmel kísérjük az érintettek véleményét és a különféle médiumokban tett megnyilvánulásaikat.
A közoktatás célja
Mindenki érzi, hogy a közoktatásban valami nagyon elcsúszik, holott a célok tiszták és világosak. Néhány fontos gondolatot szó szerint idézünk a 2011-es köznevelési törvényből:
“Célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén…”
“Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.”
“A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja.”
“A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése…”
Ma, 2016. decemberében nem az a legfontosabb információ számunkra, hogy az elmúlt három évben pontosan hány ponttal kerültünk messzebb az OECD átlagtól. Ennél sokkal lényegesebb az, hogy sajnos a közoktatás, mint állami szinten vezérelt, közszolgálati küldetés, nem tudja elérni a céljait.
Vajon miért? Rosszul fogalmazták meg a célokat? Nem megfelelő eszközöket használnak? Nem a megfelelő emberek szerepelnek a rendszerben? És egyáltalán, mi a helyzet a hatékonyság nyomonkövetésével és a minőségbiztosítással?
Oktatási szakértők egybehangzóan azt állítják, hogy ha a jelenlegi helyzet nem változik, annak beláthatatlan következményei lesznek.
Beletörődni vagy elmenekülni?
Furcsa, szorongató érzések fognak el akkor, amikor a hanyatló magyar oktatás kerül szóba. Talán azért, mert kisiskolás éveimben olyan sokszor hallottam, hogy Magyarország oktatási rendszere kiváló. Egyedülálló a világon. Érezzem kivételes helyzetben magam azért, mert magyarnak születtem és ezt a patinás, Kárpát-medencei iskolapadot koptathatom. Felvételt nyertem az egyik legnevesebb fővárosi egyetemre? Veregessem meg a vállam, hiszen egyenes út vezet a sikeres, boldog és megbecsüléssel teli élethez.
Azóta gyermekem született, akiről gondoskodom. Olyan környezetben nevelem, ahol önmaga lehet. Támogatom. A leendő iskolája felé is magas elvárásokat támasztok és minimális kompromisszumokat vagyok csak hajlandó megkötni. Egyszerűen nem tudok értelmezni egy olyan rendszert, ami napi 8 órát vesz el a gyermekem életéből és cserébe értékét vesztett, nem konvertálható, lexikális tudást biztosít.
A beletörődés nem nekem való. A menekülés helyett inkább az értékteremtés mellett köteleztem el magam és útjára indítottuk a Spektrum-Projektet.
A Spektrum változtat!
Céljaink világosak, és biztosak vagyunk abban, hogy ezeket kellő kitartással, kemény munkával, valamint a megfelelő eszközök és emberek segítségével megvalósítjuk.
Célunk, hogy gyermekeink:
- Nyitottak maradjanak.
- Meg akarják ismerni saját személyiségüket.
- Megismerjék saját személyiségüket.
- Legyenek rövid-és hosszú távú céljaik.
- Elérhető, de kihívásokkal teli célokat tűzzenek ki maguk elé.
- Elsajátítsák az önmotiváció képességét.
- Mindent megtegyenek céljaik megvalósítása érdekében.
- Magabiztosak legyenek, és álljanak ki önmagukért.
- Segítőkészek legyenek. Olyanok, akik nem hagyják cserben embertársaikat.
- Vállaljanak felelősséget saját viselkedésükért.
- Logikusan és divergensen gondolkodjanak.
- Nem a problémákra, hanem azok megoldására koncentrálnjanak.
- Fejlett kritikai érzékkel és vitakultúrával rendelkezzenek.
- Képesek legyenek csapatban együttműködni.
- Megszerzett tudásukat adaptív módon, többféle kontextusban használják fel.
- Természetessé, és örömteli tevékenységgé váljon számukra a mindennapos tanulás.
A fenti célok elérése érdekében olyan programokat hozunk létre, amelyek végigkísérik a gyermekek fejlődését és teljes mértékben igazodnak a testi és lelki változásaikhoz.
Kiváló pedagógusokkal dolgozunk együtt, és olyan tereket alakítunk ki, melyben a gyerekek személyisége egyéni mértékben és tempóban fejlődhet.
1-19 éves korig különböző, rugalmas konstrukcióban igénybe vehető megoldásokat kínálunk.
Csatlakozz a facebook-közösségünkhöz!
- Ha szülőként úgy érzed, a gyermekednek a mi tanulócsoportjaink egyikében van a helye. Ne maradj le a beiratkozással kapcsolatos információkról!
- Ha pedagógusként vagy szülőként szívesen részt vennél a 2017-ben induló tanfolyamainkon, beszélgetéseinken.
- Ha pedagógusként úgy érzed, közénk tartozol. Ne maradj le az álláshirdetéseinkről!