Jövő héten egy rövid időre elbúcsúzunk a délutáni foglalkozásainktól és egy új fejezet nyílik meg az életünkben. Olvass tovább!
Tag: tanulási környezet
Éljenek a szabadgyökök!
A közelmúltban több olyan emberrel is találkoztunk, aki jelentős hatást gyakorolt az életünkre. Segített szavakba önteni egy régóta érlelt gondolatot, megerősített bennünket abban, hogy jó úton haladunk, vagy éppen felajánlotta a segítségét, mert szeretne segíteni, vagy a jövőben együttműködni velünk. Szóljon ez a rövid írás azokról a potenciálisan reakcióképes emberekről, akik nem félnek használni az Olvasd tovább
Őszi szünetelünk, táborozunk
Habár ezen a héten őszi szünetelnek az állandó foglalkozásaink, izgalmas napközis tábort szerveztünk csütörtökre az 5-12 éves gyermekeknek. Van még néhány szabad helyünk, amire ma még jelentkezhetsz! A táborról is beszámolunk majd, most viszont következzen az elmúlt két hétről készült beszámolónk.
Új kedvelők, sziasztok!
Sokan már elég régóta követtek bennünket és ismeritek a távolabbi céljainkat is. Mivel az utóbbi időben nagyon sok lájkot kaptunk, ezért elérkezettnek láttuk az időt ahhoz, hogy üdvözöljük az új tagokat: SZIASZTOK, nagy örömmel tölt el bennünket az, hogy figyelemmel követitek az alapítványunk működését!
A “What’s UP?” foglalkozás megálmodójával beszélgettünk
Gyenes Gábort, a Spektrum angol nyelvi mentorát arra kértük, hogy beszéljen egy kicsit az általa tartott, “What’s UP?”-foglalkozásról.
Közösségi tér születik – 2. rész
Ez a hét is az előkészületekkel telt, nem pihentünk egy percet sem! Ha lemaradtál volna róla, az első részt itt tudod elolvasni.
Egy hely, ahol nincs jelen az iskolai erőszak
Kocka. Eminens. Gebe. Hájas. Béna. Bohóc. Csicska. Kattant. Paraszt. Címkék, amik nem ismeretlenek számunkra. Olyan gyerekekhez tartoznak, akik valamiért nem olvadnak bele a kortárs iskolai masszába. Azért, mert képtelenek erre, nem akarnak beilleszkedni, vagy éppen a közösség hozzáállása hátráltatja őket ebben.
Egy hely, ahol valódi alkotások és művészek születnek
Mindig is szerettem rajzolni. Első emlékeim egyike óvodáskoromig, a hatalmas filckészletemhez repít vissza: becsukom a szemem és érzem a műanyag tok megnyugtató illatát. Nagyméretű lapokra rajzolok egy időtlen térben, ott, ahol a hétköznapi világ nem érhet utol. Nincsenek szabályok és kötöttségek, csak mi vagyunk: a hatalmas rajzlapok, a szivárványszínű filckészlet, a gondolataim és én.
Egy hely, ahol az internettel egy életreszóló barátságot kötünk
Tetszik, vagy sem, olyan világban élünk, ahol a Kék Bálna nem a valaha ismert legnagyobb állatként híresül el a közmédiában, hanem jelenségként beszél róla az utca embere. Ki tehető felelőssé az ehhez hasonló történtekért? Egyáltalán érdemes bűnbakot keresni vagy egy zöld ormányost felvértezve háborút hirdetni?
Egy hely, ahonnan nem jut ki házi feladat.
A magyarországi iskoláknak eltérő a házifeladat-politikája azt leszámítva, hogy kivétel nélkül szükségesnek tartják azt.